I was laughing today :)))

Looked like a tired zombie today after work. As every day, started with turning the AC's and fans on, since the heat is unbearable. I requested the housekeeping to leave the AC on while I am working, so that is not 39 C dgr when I reach back, but they are religiously turning it off after I leave. Anyhow, I was not in the mood to complain. Wanted to relax.

5 minutes later, one guy from the housekeeping brought my clean clothes. Let me describe the process: I am opening the door; he comes in, goes and hangs the clothes in the wardrobe. I cannot stop them, so instead of forcing them to give my clothes at the door, I let them do the work properly :)

Later I opened the wardrobe and there was a white men's shirt and 2 pants: a green and a black for a person, who is more than double my size. Then the hunting started. Called the guys back. The hangers had my room number, so they said: those are mine! Finally I got them back to their senses and they went to chase my clothes. I was standing at the corridor and watched them entering in every apartment looking for my white shirt and white pants. :D :D :D I had so much fun!

Finally they came out from a room, followed by the owner of the clothes who was curious who can be the owner of the clothes. We waved and laughed together :D :D

Ma nagyon faradtan erkeztem munkabol es nem kommentaltam, hogy ujra kikapcsoltak a legkondit...csak hallgattam es pihenni szerettem volna. 5 perc mulva csengetnek, megerkezik a tiszta ruham a mosodabol. Egybol a szekrenyhez viszik es beteszik...tehat nem allitottam meg a gyereket munka kozben.

Kesobb kinyitom a szekrenyt es egy nagy feher ferfi inget talalok 2 nadraggal. Ezek tobb mint az en meretem ketszeresei voltak. Hivom a tagokat vissza es azt a hajszat, ahogy a feher rovidnadragomat es ingemet kerestek minden szobaban..vegigneztem. Majdnem ulve es gornyedezve a kacagastol. Vegul a nyolcadik szobabol kihoztak a cuccomat, a szoba gazdaja is kovette oket, mert akkor vette eszre, hogy az bizony nem az o nacija. Integettunk, kacagtunk es dicsertuk egymas ruhajat :D

Szuper volt!

CPT-Bangalore

I am publishing this post 1 month later than it happened. Just because I have the time now... :)

The chosen ones! :) From left to right: BB, Sekar, Venky and Muthu. Before you would think something else, let me clarify. Not chosen for "hubby purposes", but for Central Demand Planning in South-Asia:) We had 5 days CP training on the last week of July in Bangalore. It was a gr8 time!We were learning, fighting, laughing, yelling, testing, misunderstanding...etc etc. :) I like the guys very much! They are all completely different. Was a huge challenge to understand them. Took half year! But finally I feel we managed very well!

Julius utolso heten 1 hetes Central DP training volt Bangaloreban. A kivalasztottak (nem ferjnek!! :D): BB, Sekar, Venky es Muthu. BB bangladeshi, a tobbiek indiaiak. Ok fogjak a munkamat vegezni: Sri Lanka, India, Bangladesh, Indonezia es Malajzia planningjet. Jo volt a het. Oktattam, tanitottam, veszekedtem, kiabaltam, mosolyogtam, idegesitettem oket...es forditva. De a vegen mindenki 90% folott teljesitett a teszten! Ugyhogy megerte a kinlodast!

Ah, we had so many problems, as Venky would say. It was a huge question, whether we can work together or not :D He is not fighting. He just DISAGREES! Urgencies with Bayezid. :D Doubts...as per Sekar. Problems/issues with the system...as per Muthu. My god! And everything came onto me as I arrived to the office. 1st thing in the morning!!!

When Muthu arrived for the 50th time I felt like jumping out from the 7th floor. I asked:"when are you going for a holiday? Set me free for at least 2 days!" After I left, he wrote me: "I am going for a 2 days leave. Is this still valid?" :D In the meantime we changed. We needed time. To accept, understand, support each other. BUT IT HAPPENED! I am talking almost daily with all of them. We are sending mails, chatting; they wished me for my birthday...etc. It is such a great feeling. They are amazingly good in their jobs and we are friends. Can I wish anything more?

Muthuval egyfolytaban veszekedtunk az elejen. Noemi mondta is: szerinte Muthu fel tolem :D Amikor erkezett...mindenfele rendszer problemaval...ereztem kiszokok az ablakon. Kerdeztem is tole: mikor mesz szabadsagra?! De nem ment :) Aztan miutan eljottem irta: "megyek 2 nap szabira!!! vagy mar nem ervenyes?!" :D Kozben nagyon jol alakultak a dolgaink. Megertettek engem es en is oket. Ido kellett. Megszokas. Elfogadas. Minden nap beszelunk miota eljottem. Mindenkivel. Irnak mailt, irnak sametime-on. Kerdezik hogy vagyok. Boldog szulinapot kivantak. Stb stb :) Ez nagyon nagyon jol esik! Ugy erzem, elertem, amit akartam. Tokeletesen vegzik a dolgukat! Es baratok lettunk. Kell ennel tobb?!

Venky & Muthu :)

Thanks Guys! Miss you all!

Birthday

I was happy to have a dinner with my good colleagues even though I was down with severe flu. I have completely lost my taste for food and drinks and my hand was cut. We had iftar, the traditional meal during Ramadan and had a good time. The drinks I had: water and tea...since after the dinner I took antibiotics :D

Szulinapom a kollegakkal. Eppen Ramadan volt, ami azt jelenti, hogy reggel 5 tol este 7-ig nem eszik senki semmit. Egy teljes honapig. Este 7 kor "iftar"-nak hivjak a menut. Jo finom. Van csirke, szolo, narancs, alma, datolya es ilyen-olyan keszitmenyek, amelyek eleg fincsik voltak. Nagyon megfaztam elotte, nem ereztem az izeket, teat es vizet ittam, utana kovetkezett az Ospen. Micsoda szulinapi menu! :D

BB, Shakhawat and Jewel.

Alina & Ruhul
The gals :)
BB, are you a guardian angel?? :D
Cutting the cake while everyone sings Happy Birthday. I was laughing but I was also touched. Thanks again to all of you :)

High on PEPSI !!!!!!!!!!!!!!!!

Beware of Pepsi and antibiotics :D This is what happens!!!

Bye bye ;)

Dhaka

As mentioned in my previous post, I have been assigned for a short time (2-3 months) to Dhaka. Life shows to be very tough.

Dhakaban vagyok ujra es kemenyen indult az elet.

1. A rather scary event: the same flight I took from Delhi to Dhaka on Sunday, entered in the bush on Monday!! Slipped out from the runway and stopped in the grass!!! Pheeeeeeeew!

Eleg ijeszto, hogy ugyanaz a repulogep amellyel vasarnap utaztam, hetfon a bokrok koze erkezett. Kicsuszott a kifutorol... JAJ!

2. The humidity is unbearable, therefore everyone is fond of air conditioning. My colleagues simply ADORE AC! I hate it! It's just too cold for me! I ended up with the most terrible flu I have ever had. Thanks God it is not H1N1! Started on the 2nd day of my arrival and it is on for the last 9 days, including today :( Now it is much better but still did not recover completely.

A levego fullasztoan paras. Szinte ijeszto! Az irodaban 16 fokra van allitva a legkondi es mindenki husul. Kint katasztrofalis meleg van. Masodik nap ugy meghultem, hogy meg mindig tart... Meg mindig! :D

3. Monday night I went to take a shower. The broken soap case, I have been complaining about and requested to be changed from the day of arrival, did his thing. When turned on the tap, this thing cut my wrist so seriously that I have seen my own flesh&bone before fainting (....) Have been taken to emergency& ended up with 6 stitches. The scar I will carry for a lifetime. The yarn will be removed next week :D

Hetfo este elmentem zuhanyozni es amikor megengedtem a csapot, egy torott szappantartoba akadt bele a csuklom. Lattam a husom :D Aztan surgossegin voltam, osszevartak a karom es szepsegesen uldogelek az agyikomon...attol felve, hogy ne menjek neki valaminek, ne essen a fejemre semmi es ne vagjam ossze magam :D Jovo heten szedik ki a cernat. Remelem ezutan mar csak jobb lesz!

After this, they did not only change the soap case, but moved me to a completely upgraded, renewed, re-checked apartment. Heard millions of sorries and apologies. What to say? I believe they did not want this to happen. Nor did I!

Ezek utan nemhogy a szappantartot csereltek ki, de egy teljesen uj apartmanba koltoztettek. Kertek 6 ezer bocsanatot es 15 ezer elnezest. Hat mit mondjak...elhiszem, hogy nem akartak :)

Discussion about the soap holder, after the shock treatment.

I look like a mad woman:D AM I?! @#$%@#%

Milyen idegbajos ez a foto :D

A gyonyoru kotesem!!!!!! Beautiful dressing. It is changed at the hospital every 2 days.

The killer!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! A gyilkos szappantarto!

The new one :D Hat latszik, hogy ez nem veszelyes....

So this was my brief status report of the last 10 days of my Dhaka stay. Lovely, eh?! :)

Will be better. I Will Make It Better!!!

Na most ennyi a beszamolo az elmult 10 napi Dhaka eletrol. Jobb lesz ezutan :D

Leaving India

Hellooooooo My Dear Followers,

I am back :)

I did not write lately, being very busy. Busy with all kinds of nice things...including one that was not nice: packing my stuff in India. I did not have to do the packing itself, just organizing this "phenomenal" task. There were 5 nice guys from the moving company who came and packed everything. I was sitting and listening to music. Let me call this: efficient share of workload:) I only provided the good musical background, while my driver was selecting my fashion jewelry. I prepared few coffees. This was my task. Finally I sent 17 boxes home and 3 to Dhaka.

Kedves Olvasoim,

Ujra itt vagyok. Kicsit elhanyagoltam a bloggolast, mivel rengeteg dolgom akadt :D Szuper es kevesbe jo dolgok. Mint peldaul elpakolas Indiabol. Annyit fuznek hozza, hogy 5 ember volt a lakasomban pakolni a koltozteto cegtol. En csak a zenei hatteret es a kavefozest vallaltam be. A sofor gyongyoket es lancokat valogatott, a tobbi pakolt. Apu szokta ilyen jol megszervezni a munkat. Orokoltem a zene szeretetet es a jo szervezest. Szerinte egy jo szervezo 10 munkast meger :D Na vegul 17 doboz megy haza hajoval es 3 repulovel Dhakaba.

The last working day (14.08.2009) made me quite melancholic. After all I have spent so many months here... and somehow the country became my 2nd home.

My office was on the 7th floor of the building on the below picture. Prestige Technology Park. Sarjapur. Bangalore.

Az utolso munkanap (Augusztus 14) eleg kedvetlenul telt. Sajnaltam otthagyni ezeket az embereket. A munkat amit a Del-Azsia regioban vegeztem: Indiaban, Sri Lankan, Bangladeshben, Malajziaban, Indoneziaban... A baratokat, a munkatarsakat...a sofort, a takaritonot :) A cegnel meg az orok is koszontottek. Ugyanugy a Diamond Districtben, ahol laktam. Az a sok koszono es bucsuzo mail... Erdekes, fura es elkedvetlenito erzes... Mintha egy darabot az eletembol otthagytam volna India kozepen, Bangaloreban.

A hetedik emeleten volt az iroda.

A compilation of pictures from the farewell gathering. Nehany fotot osszeraktam az irodai bucsurol.

The driver, Albert :) A jo kereszteny sofor, Albert. Magyar neve: Albi Balbi. Igy neveztuk Noemivel. Amikor utolso nap megkerdeztem, hogy hivjak...azt mondta: Albi balbi es elkezdett sirni :) Azt sem tudtam sirjak vagy kacagjak.

Friendz on the last evening... Nehany baratom bucsuzni jott utolso este.

Ma fav! A kedvencem :)

A compilation of pictures where I have been, have done, have gone while assigned in India: Sri Lanka, Bangladesh, Indonesia, Malaysia...

It has been the best experience of my life so far. Something that changed me (close to): completely. Something that opened my eyes. Something that closed my eyes when it was necessary. Something that cooled my jumpy mood swings, gave me patience, perseverance, understanding, compassion, wisdom... Believe me, I could continue till tomorrow :) To summarize: it was an experience what I would have never miss for anything in the world! Incredible! Fantastic! WOWWWWWWWWW!!!

Megvaltoztam Indiaban. Csodas orszag! Hihetetlen! Egy darabkat otthagytam a szivembol :)

Irta - Turi Szilvia

"Mindenki arról beszél, hogy a jelenben, a mostban van a boldogság titka..... Ha okos, bölcs emberek írásait olvasom, ők is ezt adják tudtomra..... Ők nagyon boldog emberek lehettek, lehetnek..... Megtalálták azt, amit sok-sok más ember, még mindig keres.... Én is ezt teszem.... A gyermeteg boldogság érzését keresem! Az életünk rohan és mi sodródunk vele.... Dolgozunk, stresszelünk.... Meg akarunk felelni a számunkra fontos személyiségeknek..... - s vannak, akik olyanoknak is, akiket nem is ismernek, csak egyszerüen kicsi helyen laknak és hallanak egymásról.... és görcsösen meg akarnak felelni. Ők rettenetesen boldogtalanok, üresek -

Felnézünk azokra az emberekre és várjuk, hogy ők is felnézzenek ránk.... Ebből várjuk sokan a boldogság érzését.... Ettől vagyunk üresek és szomjasak...

Holott kiveri a szemünket, az orrunk előtt van a mindennapi boldogságok apró kincse..... Az életünk.... A levegő, melyet beszívunk.....Az étel, melyet nem kell nélkülöznünk.... A barátok, a szerelem, mely körülvesz minket.... S azt gondolom, hogy mindennek az egyszerüsége adja a boldogságot.... A boldogság érzetét.... - Ne törődj azzal, ki mit mond, ki mit csinál... ki hogyan él.... Ki mit gondol a másikról... Ez kicsinyeségre vall... egyszer élünk és éld az életet a te életed szerint.... Egy számít, boldog légy.... S néha küzdeni is kell ezért.... Viszont biztos vagyok benne, hogy megéri...."

"Amíg nem szabadulunk meg attól, amit nem akarunk, sokszor azt sem tudjuk, mit akarunk......."

"Talán eljön a pillanat, mikor elmondhatod, hogy az egészet akartad. Az egészet, az igazit, nem a pótlékot, a hasonlót, a mellékeset: az egészet, a boldogságot és az igazat, az igazságot, akármilyen félelmes és földközeli. Nem akartál az élet helyett valamit, ami csak hasonlít az életre."